Történelem - Méhtelek Község Honlapja

MÉHTELEK KÖZSÉG HONLAPJA

Főmenü:

Történelem

Községünk

Településtörténe

Méhtelek Község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Szatmári Síkságon, a Fehérgyarmati Járásban a hármas határ közvetlen közelében (Ukrajna, Románia, Magyarország) található. Határban a Sár- Éger. A település 2013 márciusától Garbolc, Kishódos, Nagyhódos, Kispalád és Magosliget községekkel alkot Közös Önkormányzati Hivatalt, Méhtelek székhellyel. A legközelebbi városok Csenger 28 km és Fehérgyarmat 32 km található. A település állandó lakosság száma 824 fő, a község területe 3838 m². A település lélekszáma kis mértékben növekszik. Településünkön négy település (Méhtelek, Garbolc, Kishódos és Nagyhódos) gyerekei járnak a Méhteleki Általános Iskolába. Szintén négy település gyerekei járnak a Méhteleki Óvoda és Konyhába. További intézményeink Művelődési Ház, Könyvtár és Tájház, Orvosi Rendelő ( háziorvos, fogászat). A település egészségügyi ellátásáról egy háziorvos és egy fogorvos gondoskodik. A várandós kismamák ellátását a védőnő biztosítja, Méhtelek központtal. Egészségügyi ellátási központ 5 településről (Méhtelek, Garbolc, Kishódos, Nagyhódos, Tisztaberek). Védőnői központ szintén az 5 településről. Fogászati Központ 8 településről (Méhtelek, Garbolc, Kishódos, Nagyhódos, Tisztaberek, Rozsály, Gacsály, Zajta). Család – és Gyermekjóléti Szolgálat központ 6 településről (Méhtelek, Garbolc, Kishódos, Nagyhódos, Magosliget, Kispalád). Túrmelléki Erdőhát Szociális Alapszolgáltatási Központ 7 településről ( Méhtelek, Garbolc, Kishódos, Nagyhódos, Vámosoroszi , Csaholc, Túrricse ) . Két templom van a településen református és görög katolikus. A településnek megfelelő az infrastruktúrája. Rendelkezik: gázvezetékkel, telefonhálózattal, szennyvízcsatorna - hálózattal, kábel TV—vel.. A közlekedést leginkább autóbuszok biztosítják az itt élők számára. Vasútállomás a szomszédos községben, Rozsályban található, amely 2 kilométerre van Méhtelektől. Munka lehetőséget az Önkormányzat és Intézményei nyújtanak. Munkalehetőséget az Önkormányzat és Intézményei nyújtanak. A lakosság többi része zöldségtermesztésből igyekszik kiegészíteni jövedelmét valamint segélyből illetve alkalmi munkából él. A mezőgazdasági termelés mára szántóföldi, növénytermesztésből és gyümölcstermesztésből áll. Az állattenyésztés szinte teljes mértékben felszámolódott. Jelentős a településünkön a kertekben a zöldségtermelés, elsősorban az uborkatermelés. A község neve 1344-ben szerepel először a Guthkeled-nem birtokaként. Kései feltűnése és neve alapján a megye újabb települései közé számíthatjuk. A történeti adatok szerint régi alakja Melteluk, Melthelek, tehát mély volt, vagyis a falu helyzetére utaló nevet, földrajzi tulajdonságot jelöl. Ősi birtokosa a Gutkeled nembeli Elleus mester volt. A birtok a XV. Században a rozsályi uradalomhoz tartozott. 1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Szentpáli Zsigmond ezredeskapitánynak adományozta, de aztán ismét visszakerült az uradalomhoz. A XVIII.-XIX.-ban a gróf Teleki, Becski, Lónyai, Maróthi, Szentpáli és Ujhelyi családoknak volt itt birtokuk. A XIX. században az Eötvös család is birtokrészhez jutott. Később nincs nagyobb birtokosa a községnek. A falu lakossága a középkorban magyar volt. Később a XIX. század előtt nagyobb számú idegenek is betelepültek a községbe. A XIX. század elejéről / 1828 / származó adatok szerint a község 367 lakójának zöme református, de élt itt kevés görög katolikus és néhány római katolikus felekezetű lakos is. A falu történetének említésre érdemes eseménye, hogy 1870-ben csaknem egész Méhtelek leégett. A község közigazgatásilag 1860-tól a Szamosközi járáshoz, 1870-ben a Fehérgyarmati második járáshoz tartozott. 1876-ban a Szatmári járáshoz került, székhelye Mikola. A XX. Század elején szintén a Szatmári járás közigazgatása alatt volt, székhelye ekkor Szatmár-Németi. 1920-ban körjegyzőségi székhelye Zajta. 1945 után a csengeri járás községe lett. 1969-ig körjegyzősége Nagyhódoson működött. 1969-től a Fehérgyarmati járás része, majd 1989-től Fehérgyarmat városkörnyéki községe. 1990. szeptember 30-ig nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Rozsály.